Nézz, láss, változtass!
Az Európai Parlament klímaváltozással foglalkozó tanulmánya szerint a globális átlaghőmérséklet az ipari forradalom óta jelentősen emelkedett, és az elmúlt évtized (2011-2020) volt a legmelegebb évtized, amelyet valaha feljegyeztek. A 20 legmelegebb évből 19 2000 óta történt. A Copernicus Éghajlatváltozási Szolgálat adatai szerint 2022 volt a legmelegebb nyár és a második legmelegebb év a feljegyzések szerint.
A víz olyan alapvető erőforrásunk, amelynek mennyisége és minősége is meghatározza életminőségünket. Víz nélkül nincs élet – a közhelyes megfogalmazás akkor kezd érzékelhetővé és elgondolkodtatóvá válni, amikor a nyári kánikulai napokon vízkorlátozásokat vezetnek be. A Nature szerint a világ "polikrízisei" közül a vízválság az egyik legsürgetőbb. 2020-ban világszerte mintegy 2 milliárd ember nem jutott biztonságos ivóvízhez; és becslések szerint 1,7 milliárd embernek még az alapvető higiéniai feltételek sem adottak. Évente több mint 800 000 ember hal meg hasmenésben a nem biztonságos ivóvíz és a higiénia hiánya miatt. Magyarországon ilyen veszélyekkel nem kell egyelőre számolnunk, de az erőforrásokkal való felelős gazdálkodás globálisan és mikroszinten is kötelességünk.
<keretbe>Tipp: figyeljük meg és jegyezzük fel egy héten keresztül, hogy mi mindenre használjuk a vizet! Külön oszlopokban rögzíthetjük a mosakodás, mosogatás, mosás, öntözést, stb. és mivel csökkenthetjük a vízfogyasztásunkat. A vízmennyiséget legkönnyebben úgy becsülhetjük meg, hogy 1 percig folyatjuk a vizet egy mérőedénybe, ezt alapul véve ki tudjuk számolni, mennyi vízben zuhanyozunk vagy fürdünk, mennyi víz megy el a kézi mosogatáshoz. A mosó- és mosogató gépek leírásában pontosan megtalálható az egyes programok energia és víz igénye, használjuk az eco-módot! Az egyheti összesítés alapján kezdhetünk tudatosan spórolni. Már ezzel sokat teszünk környezetünkért!
Bár az egy személyre vetített vízfogyasztást nehéz pontosan megállapítani, az egyes szakemberek megállapításaiból jól látszik, hogy a mennyiségi mutatókat a lehetőségek és a szokások miként alakítják. Míg hazánkban a 20. század első felében 35-40 liter volt az egy főre eső napi fogyasztás, a ’70 es évek táján ez a szám már 2-300 literre nőtt. Köszönhető volt ez az akkor korszerűnek mondott, de rengeteg vizet pazarló mosógépeknek és a gáz-villanybojlerek elterjedésének, ami megkönnyítette a fürdést, ezzel növelve a felhasznált vizet. Az utóbbi években az emelkedő közüzemi díjak, a takarékosabb gépek és a szemléletváltozás is azt eredményezte, hogy csökken a napi vízigény. Természetesen a szokások – a gyors zuhany vagy a kádfürdőzés, a néhány pár zoknival beindított mosógép, vagy a kétnaponta végzett autómosás – függvényében most kb. 150 liter/nap/fő az átlagfogyasztás. Ennek a mennyiségnek közel 30 százaléka WC öblítésre megy, ami, valljuk be, nagy luxus. Erre a célra az ún. szürkevíz is megfelelő volna, de ennek széleskörű elterjedésére még várni kell.
Érdekesség: A magyarországi megközelítőleg napi 150 literrel szemben az USA-ban 250-300 liter, ugyanakkor Afrikában (pl. Gambiában) napi 5 liter víz jut egy emberre.
A háztartások mellett ugyanekkora mértékben használ vizet öntözéshez a mezőgazdaság a zöldségek és gyümölcsök termesztéséhez. Tavasszal és nyáron a hobbikertek és veteményesek locsolása miatt is növekszik a vízfogyasztás. Egyre fogyó vízkészletünk olyan kincs, amit hagyunk kifolyni a kezünk közül, ezért meg kell tanulnunk a csapadékvíz nagyobb mértékű és hatékonyabb felhasználását, mert ez még sok kiaknázatlan lehetőséget rejt.
Érdekesség: Ausztriában a magasan fekvő sípályák mentén is nagy kincs a víz, ezért az ott élők természetesnek veszik a takarékosságot. Az egyébként remek elhelyezkedésű és jól felszerelt házakban a mosdóból nem a csatornába, hanem az alatta lévő vödörbe folyik a víz, amit aztán a WC öblítésre lehet használni. Ez az egyszerű megoldás sokakat rádöbbent a víz értékére és szembesít a pazarló szokásokkal.
Égi áldás
A legtöbb csapadék Magyarországon jellemzően májusban és júniusban hullik, a legkevesebb januárban és februárban. A csapadék mennyisége évről évre ingadozik, a legcsapadékosabb években akár háromszor annyi is eshet, mint a legszárazabbakban. Budapesten 1901 és 2020 között 1937-ben mérték a legnagyobb (903 milliméter), 2011-ben a legkisebb (291 milliméter) csapadékmennyiséget. (Forrás: KSH). A klímaváltozás hatásaként fel kell készülnünk arra, hogy a csapadék megoszlása egyre inkább egyenetlen lesz, hirtelen óriási – akár többhavi – csapadék hullik villámárvizeket, belvizeket okozva, ezt pedig aszály és hőség követi. A víz megtartása egyre fontosabbá válik, a csatornákban és tározókban felfogott vizet lehet az öntözéshez felhasználni.
A szürke arany
Világviszonylatban is egyre nagyobb kincs a tiszta édesvíz, ezért mindent meg kell tennünk, hogy felelősen bánjunk a tartalékokkal! Szürkevíznek nevezzük az egyszer már pl. mosakodásra, mosogatásra használt vizet, ami ivásra, főzésre már nem jó, de például takarításhoz kiváló, vagy – ha nincsenek benne vegyszerek – akár közvetlenül is kiöntözhetünk. (Ezért is érdemes környezetbarát, lebomló szappant, mosószert használni.) Sokan a csapadékvizet is a szürkevízhez sorolják. Ezekre tehát nem mint hulladékra, szemétre kell tekintenünk, hanem mint értékes maradékra, amely újrahasznosítható. A vízfogyasztás kb. fele szürkevíz, tehát ha a napi 150 literes átlagfogyasztást vesszük alapul, akkor havonta több mint 2 köbméterrel csökkenthetjük a víz-, ezen felül a csatornaszámlánkat.
A lehulló csapadék elvezetésére országosan érvényes szabályozás van, közvetlenül nem lehet a szennyvízcsatornába vagy közterületre engedni az esővizet, hanem különböző szikkasztók beépítésével kell elvezetni a talajban. A háztetőről csorgó esőt az ereszcsatornán keresztül hordókba vagy földbe ásott tárolóba is engedhetjük, így nyerve öntözővizet. A szennyezettségtől függően ezt direkt vagy szűrve lehet felhasználni. Figyelni kell arra, hogy a nagy melegben a víz könnyen büdössé válik, ezért csak annyit eresszünk a tárolóba, amennyit biztosan kilocsolunk! Megoldást jelenthet egy cementhabarccsal kikent fenekű kád, ebben nem poshad meg a víz, és WC öblítésre, felmosásra, autómosásra is tökéletesen megfelel.
A kezdő lépésekhez nincs szükség nagy beruházásra, akár otthon megtalálható, már nem használt edények, hordók felhasználásával nekifoghatunk az esővíz gyűjtéséhez. Világszerte egyre nagyobb irodalma van a csapadékgyűjtő rendszerek kiépítésének, a jó példák segíthetnek bennünket a számunkra megvalósítható rendszer megvalósításában.
A kisebb terasszal, balkonnal rendelkezőknek is érdemes a lehulló esővizet felfogni, egy nagyobb tálban vagy lavórban összegyűjteni. Palackba öntve néhány napig hűvös helyen tárolva lehet vele a virágokat öntözni. Ezzel a növényeknek is jót teszünk, hiszen az esővíz sokkal lágyabb, mint a vezetékes, ráadásul ingyen van!